|
Ismét kedvesemhez
Alsó ajkam vérezzen, mert harapdáltam,
Keresztjeim törjenek, mert imádkoztam,
Szemem follyon ki, mert Őt látta,
Szívem hasadjon meg, mert Őt kívánja!
Agyam forrjon, mert Őrá gondolna!
Könnyem fakadjon, ha terhet nem bírja!
Sírjak vagy nevessek, mindegy nekem,
Mindegy nekem, ha vele lehetek!
Könnyem csuroghat,
a szívem szakadhat,
Nem érdekel, hogy mit hoz a holnap!
Belerakhat akár Ő is koporsómba!
Lelőhetnek, elvághatják torkomat!
De szívemet sose döntik hamukba!
Lehetek majd én az áruló, vagy csak ember,
Lehetek én a nyertes, de lehet hogy a vesztes.
Lehetek én a hulla, vagy élettől dagadó,
Lehetek én a vigadó, vagy csak egy gyászoló,
Lehetek én akárki ebben az Életben;
De egyet mindig tudni fogok: Őt szeretem!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
